MIKÖZBEN EZT A CÍMET OLVASSÁK,
MI MAGUKRÓL BESZÉLÜNK

Öt fiatal színész vallomása a Színház- és Filmművészeti Egyetemről, pályakezdésről, önmaguk menedzseléséről, a konfrontálódás lehetőségeiről – megnevezve ismert tanárokat, igazgatókat és rendezőket.

Az előadás egy botrányos, 1970-es színészvizsgából, Peter Handke Közönséggyalázásából indul ki (Ódry Színpad, rendező: Békés András), amikor az akkori tanszékvezető, Ádám Ottó feldúltan távozott a nézőtérről. Az eset kapcsán végzett kutatásban megszólaltak az érintettek: mindenki másképpen emlékezett, és a különböző történetek mögött emberi sorsok mutatkoztak meg. Az eredeti dokumentumok és interjúrészletek alapján az előadók a múltról a jelenre ugranak, és elkezdenek a jelenlegi fiatal generáció küzdelmeiről beszélni – saját élményeiken, humoros, groteszk és drámai történeteiken keresztül.



„Ez olyan színház, amely nemcsak felmutatni szeretné a valóságot, hanem ezzel egy időben dialógust teremteni. Megváltoztatni. Cselekvő színház. (…) Kétségtelenül felszabadító erejű szabadságterápia lehet mindenkinek, aki fél a nála hierarchiában fölötte állók előtt képviselni önmagát. […] Úgy érzem, még sok-sok év múlva is emlékezni fogunk erre a bevállalós hierarchiabomlasztó kísérletre.”
(Herczog Noémi, Élet és Irodalom)

„Szűken értelmezve a pályakezdő színészek helyzetéről beszélünk, de valójában az egész fiatal generációról adunk látleletet, és azon keresztül a társadalomról is, amelyben ezek az emberek élnek.”
(Kelemen Kristóf, kapcsolj.be)