A NEMZET ÖZVEGYE

“Kelemen Kristóf híres a dokumentum és képzelet határainak elmosásáról. A nemzet özvegye fikciós előadás, mely elkészültéhez hozzájárult a Blinken OSA Archívumban végzett kutatás. Az archívum intézménye már magában tökéletes példája az ambivalens történelmi tapasztalatok egységes emlékezetté formálására irányuló szándéknak. Az előadás elején kivetítve olvashatjuk, hogy a valóság és a színpadon látottak különböző dolgok. “Ez nem a valóság” mondattal fejeződik be a vetítés. Ez a kijelentés az előadás tézise. (...) Láthatóan remek formában van az Örkény társulata, és jól áll nekik Kelemen Kristóf instruálása, ez az egyszerre komoly és humoros, intim és távolságtartó stílus.”
(Nagy Klára, szinhaz.net)

“A premiert június 16-ra, Nagy Imre újratemetésének évfordulójára időzítették. A nemzet özvegye ugyanis az 1989-es esemény kapcsán szól a múlthoz és annak elhallgatásához, elferdítéséhez való viszonyunkról, mégpedig a történelembe vetett ember (jelen esetben elsősorban a nők) szemszögéből.”
(Turbuly Lilla, kutszelistilus.hu)

“A nők küzdelme ez önmagukkal, a múlttal, a saját hibáikkal és/vagy gyarlóságaikkal, hitükkel és meggyőződésükkel – és egymással. Persze ne hajtépést képzeljünk a színpadra, mert ezek a temetőben bolyongó asszonyok már jócskán túl vannak a szenvedélyen és az indulaton. Ez már nem erről szól. Nem a férfiért harcolnak, hanem a szépen emlékezés, az emlék ápolásának jogáért, illetve egyfajta (érzelmi) egyenrangúságért.”
(Molnár Zsófia, Élet és Irodalom)

“Izgalmas látni, ahogy az Y vagy Z generáció felfedezi magának a 80-as éveket, és filmet vagy színdarabot rendeznek belőle. (...) Hát így élünk mi itt, tart tükröt elénk a darab, és a nézőtéren lélegzet-visszafojtva várjuk, hogy mi lesz a rendszervál… befejezése: -tás, -tozás, esetleg -toztatás, mert nem mindegy, sokat elárul az illető világnézeti hovatartozásáról. Kicsit viccesek vagyunk ezzel, gondolják az Y generáció tagjai, és jól gondolják.”
(Sümegi Noémi, Index)